Parameter
- 472 Seiten
- 17 Lesestunden
Mehr zum Buch
„Mi születik Lengyelországban, a tönkretett és eldurvult emberek lelkében, ha egy napon eltűnik ez az új rend is, amely megfojtotta a régit, és eljő a Semmi?” - tette fel az író a bolsevizmus térhódítása idején az igazán évtizedekkel később aktuálissá váló kérdést emigrációban írt Naplójában, amely hazájában csak a rendszerváltás után jelenhetett meg csonkítatlanul. De a következő kérdés, amelyet megfogalmaz, mindjárt sejteti, hogy elsősorban mégsem politikai pikantériája miatt érdekes ez a napló: „Csoda volna-e, ha önmagunkban látnánk meg az egyetlen teremtő erőt és az egyetlen hozzáférhető istenséget?” Gombrowiczot „az embernek mint meghatározó és meztelen erőnek a felfedezése érdekli, az önteremtő ember, aki valóságosan csupán „a másikkal való kapcsolatban” létezik. Ebben az összefüggésben tarthat igényt érdeklődésünkre a művész naplója is, amely kifejezve „az irodalom személyes aspektusát”, teljessé teszi „a tiszta művészi termést”, s amely által „egyszerre látjuk az írót ebben a kettős dimenzióban: mint önzetlen, objektív művészt és mint a többiek közt önmagáért harcoló embert.”
Buchkauf
Napló, Witold Marian Gombrowicz
- Sprache
- Erscheinungsdatum
- 2000
- Einband
- (Hardcover),
- Buchzustand
- Beschädigt
- Preis
- 13,99 €inkl. MwSt.
Keiner hat bisher bewertet.
- Titel
- Napló
- Untertitel
- 1953-1956
- Sprache
- Ungarisch
- Autor*innen
- Witold Marian Gombrowicz
- Verlag
- Kalligram
- Erscheinungsdatum
- 2000
- Einband
- Hardcover
- Seitenzahl
- 472
- ISBN10
- 807149383X
- ISBN13
- 9788071493839
- Reihe
- Schlagwörter
- Beschreibung
- „Mi születik Lengyelországban, a tönkretett és eldurvult emberek lelkében, ha egy napon eltűnik ez az új rend is, amely megfojtotta a régit, és eljő a Semmi?” - tette fel az író a bolsevizmus térhódítása idején az igazán évtizedekkel később aktuálissá váló kérdést emigrációban írt Naplójában, amely hazájában csak a rendszerváltás után jelenhetett meg csonkítatlanul. De a következő kérdés, amelyet megfogalmaz, mindjárt sejteti, hogy elsősorban mégsem politikai pikantériája miatt érdekes ez a napló: „Csoda volna-e, ha önmagunkban látnánk meg az egyetlen teremtő erőt és az egyetlen hozzáférhető istenséget?” Gombrowiczot „az embernek mint meghatározó és meztelen erőnek a felfedezése érdekli, az önteremtő ember, aki valóságosan csupán „a másikkal való kapcsolatban” létezik. Ebben az összefüggésben tarthat igényt érdeklődésünkre a művész naplója is, amely kifejezve „az irodalom személyes aspektusát”, teljessé teszi „a tiszta művészi termést”, s amely által „egyszerre látjuk az írót ebben a kettős dimenzióban: mint önzetlen, objektív művészt és mint a többiek közt önmagáért harcoló embert.”