Gerencsér Ferenc Bücher

Egy diákoknak készült értelmező szótárnak eltérnie kell az általános szótáraktól, mivel célja, hogy a tanulóknak részletesebb útmutatást nyújtson a szavak és kifejezések jelentéséről. A diákszótár nem csupán tájékoztat, hanem konkrétan a tudásukat éppen elsajátító diákokat szolgálja. Míg egy képzett ember könnyen elhelyez egy ismeretlen fogalmat a korábbi tudása között, a diákok esetében ez nem mindig ilyen egyszerű. A szótár tartalmazza a köznyelvi magyar szókincshez tartozó ritkábban használt, de fontos szavakat, valamint az iskolai tantárgyak - irodalom, történelem, földrajz, kémia, biológia, matematika, állampolgári ismeretek - kulcsszavait és alapfogalmait az általános iskolától a főiskolákig. Emellett helyet kapnak benne a kultúránk görög és keresztény eredetéből fakadó alapfogalmak, mitológiai alakok és fontos adatok is. A szótár segíthet a tanulásban, dolgozatíráskor vagy vizsgára való felkészüléskor, mivel egy pillantás a szócikkre elegendő lehet ahhoz, hogy a memória aktiválja a tudatban meglapuló ismereteket. Így a szótár a diákok „súgójává” válik.

A szót „világirodalom” Goethe használta előszőr, amikor felfedezte, hogy a nemzeti irodalmak fejlődése valamilyen új minőséget teremtett, valami általánosítható, egységes értéket, melyet az egész világ számára írnak, mert az egész emberiség számára hasznosítható a tartalma. A világirodalom tehát nem általában irodalom, hanem minősített osztálya az alkotásoknak, alkotóknak - a sok ember, a nagy nemzet nyelvén megírt kiemelkedő művek tartoznak ide. A világirodalom első fennmaradt darabjának a babiloniaiak nemzeti eposza, a GILGAMES tekinthető. Egyes darabjai i.e.2600-ból származnak. Azonban a nagy érdem a görögöké, a nyugati kultúrkör színpompáját ők ihlették, s így végülis a világirodalom egy görög-nyugati-keresztény irodalom lett. Lehet az embernek sikere könyvek nélkül - mondta egy irodalmár -, meggazdagodhat könyvek nélkül, de a világot és az embert meglátni, megérteni sosem lesz képes az emberiség csodálatos naplói (a könyvek) nélkül... E naplók között igyekszik útjelzést adni ez a könyv.

A szó szerint vett magyar irodalom, a magyar nyelvű írásbeliség nincs félezer éves. Előtte van a részben magyarok által is művelt, magyarországi latin nyelvű irodalom, az egyházi literatúra, amely természetesen szól a magyarok életéről, legendáiról, eseményeiről is, de latinul. A kódexirodalom gyors gyarapodása terjeszti el a magyar nyelvű írásbeliséget, zömében fordítások latinról és görögről való másolatait, igen kevés eredetivel, de a kódexek szaporulata már bizonyítja, lehet írni magyar nyelven is... Azon költők, írók, irodalmárok rövid bemutatása tölti ki ezt a könyvet, akik ezt a nyelvet alakították, s felhasználták mindnyájunk gyönyörűségére. Legalább tudjuk, ha már oly kevéssé olvassuk is őket, hogy kik hagyták ránk szép nyelvünket, s kik dolgoznak vele napjainkban a magyar irodalomtörténet folytatását ígérve. Sokan vannak. Ezért kényszerűségből csak a legjobbak, legnagyobb hírűek, legfénylőbb emlékezetűek nacionáléját szerkesztettük egybe. Inkább a figyelem felkeltését idézve műveikre, semmint a művek elolvasását pótolva.

Ez a könyv több ezer találó, elmés mondást, fenyegetést és gúnyolódást tartalmaz, amelyek tömören, csattanósan, ezer év alatt kikristályosodott tanulságokat, véleményeket és tanácsokat kínálnak. Az irodalomtudomány és nyelvészet segítségével a mondásokat tartalmilag és mondattanilag fő- és alcsoportokba sorolják. A könyv jelzi, hogy a magyar nyelv kincsei közül melyik mondás hova illik, de a hangsúly a mondások üzenetén van, amely a nyelvi szerkezeten keresztül érkezik el hozzánk a múltból. Az igazi felfedezés abban rejlik, hogy a közmondások és szólások jelentésében felfedezzük keletkezésük okát, amely betekintést nyújt a régi korok világába, mindennapi életébe és emberi kapcsolataiba. Így eleink bölcselkednek, gúnyolódnak, mókáznak körülöttünk, és hirtelen a szegény ember üres kamrájában, a tűző nap alatt dolgozó aratók között vagy az ünnepi vásár forgatagában találjuk magunkat. Feltehetjük a kérdést, hogy változott-e az emberi gondolkodás a technológiai fejlődés hatására, például a postagalamb helyett e-mailben küldött üzenetek kapcsán. A könyv lapjain bárki választ kereshet erre a kérdésre, érdemes felfedezni.