Szerencsés egybeesés, ha a grafikus író is egyben, és egyik kezével ír, a másikkal rajzol. Ez Szutyejev esetében majdnem szó szerint így van. „Amikor kigondolom a meséket, mindig a jobb kezemben tartom a tollat, a balban pedig a ceruzát vagy az ecsetet. Ez így nagyon kényelmes: a jobb kéz írja a mesét, ezalatt a bal vidám képeket rajzol.” Szutyejev kedves, rövid, vidám és tanulságos meséi, mulatságos figurái közkedveltek a gyerekek körében.
Ki tudja, mi a titka? Miért van az, hogy a csöppség még beszélni is alig tud, máris nyújtogatja a kezét a könyv után: 'A cicást! A mackósat!' Az első kis olvasókból mára szülők, sőt nagyszülők lettek, de Szutyejev mesekönyveinek népszerűsége máig nem csökken. Talán a bájos, még-sem édeskés rajzok teszik? Talán a legkisebbek számára is könnyen követhető szöveg? A humor, a játékosság? Akik a Vidám meséket szerettek, a Miau című kötetben sem fognak csalódni.