Parameter
- 458 Seiten
- 17 Lesestunden
Mehr zum Buch
A kötet két tanulmánya bemutatja, hogyan értelmezi Martin Heidegger Hegel „negativitás” és „tapasztalat” fogalmait a metafizika kontextusában 1938 és 1942 között. Heidegger olyan álláspontot követel, amely képes szembenézni Hegel filozófiájával, és olyan elvet kínál, amely megfelel Hegel rendszerének a természet, művészet, jog, állam és vallás területén. Ez az álláspont azonban nem lépheti túl Hegelt, mivel nincs magasabb, mint a szellem öntudatának szintje. Az „összecsapás álláspontja” a Hegel-i filozófiában rejlik, de mint lényegében hozzáférhetetlen alap. A második tanulmány Hegel „A szellem fenomenológiája” című művének „bevezetését” és annak különleges helyét vizsgálja a Hegel-i rendszerben. Heidegger azt kérdezi, miért távolította el Hegel az eredeti címet, „A tudás és a tudat tapasztalata”, a mű befejezése után, holott a „bevezetés” zseniális bevezetést nyújt ehhez a címhez. A „tudományos enciklopédia” révén Hegel visszatér a metafizikához, míg a „szellem fenomenológiája” bemutatja az „élmény mélységét”, amely a létezés történetének „kiváló pillanatában” válik láthatóvá. A befejezett rendszerben ez azonban már nem kap figyelmet. A „bevezetés” áthaladása a „fából készült utakhoz” képest tömörebb, és a nyelvezet is eltérő, ami didaktikai mesterművet képvisel.
Buchkauf
A metafizika alapfogalmai, Martin Heidegger
- Sprache
- Erscheinungsdatum
- 2004
Hier könnte deine Bewertung stehen.
- Titel
- A metafizika alapfogalmai
- Sprache
- Ungarisch
- Autor*innen
- Martin Heidegger
- Verlag
- Osiris
- Erscheinungsdatum
- 2004
- Seitenzahl
- 458
- ISBN10
- 963389607X
- ISBN13
- 9789633896075
- Schlagwörter
- Sachbücher, Historisches Thema, Psychologische Thematik, Philosophisches Thema, Wissenschaft, Deutsche Literatur, 20. Jahrhundert, Metaphysik
- Originaltitel
- Die Grundbegriffe der Metaphysik
- Bewertung
- 3,8 von 5 Sternen
- Beschreibung
- A kötet két tanulmánya bemutatja, hogyan értelmezi Martin Heidegger Hegel „negativitás” és „tapasztalat” fogalmait a metafizika kontextusában 1938 és 1942 között. Heidegger olyan álláspontot követel, amely képes szembenézni Hegel filozófiájával, és olyan elvet kínál, amely megfelel Hegel rendszerének a természet, művészet, jog, állam és vallás területén. Ez az álláspont azonban nem lépheti túl Hegelt, mivel nincs magasabb, mint a szellem öntudatának szintje. Az „összecsapás álláspontja” a Hegel-i filozófiában rejlik, de mint lényegében hozzáférhetetlen alap. A második tanulmány Hegel „A szellem fenomenológiája” című művének „bevezetését” és annak különleges helyét vizsgálja a Hegel-i rendszerben. Heidegger azt kérdezi, miért távolította el Hegel az eredeti címet, „A tudás és a tudat tapasztalata”, a mű befejezése után, holott a „bevezetés” zseniális bevezetést nyújt ehhez a címhez. A „tudományos enciklopédia” révén Hegel visszatér a metafizikához, míg a „szellem fenomenológiája” bemutatja az „élmény mélységét”, amely a létezés történetének „kiváló pillanatában” válik láthatóvá. A befejezett rendszerben ez azonban már nem kap figyelmet. A „bevezetés” áthaladása a „fából készült utakhoz” képest tömörebb, és a nyelvezet is eltérő, ami didaktikai mesterművet képvisel.