Gratisversand in ganz Deutschland!
Bookbot

Béla Hamvas

    23. März 1897 – 7. November 1968

    Béla Hamvas war ein ungarischer Schriftsteller und Essayist, dessen Werk sich durch eine tiefe Auseinandersetzung mit Philosophie, Spiritualität und der Suche nach Sinn auszeichnet. Seine Essays erforschen oft die Beziehung zwischen Menschheit und Welt und behandeln Themen wie Bewusstsein, Geschichte und Existenz. Trotz der Unterdrückung während der kommunistischen Herrschaft gelten Hamvas' Schriften heute als bedeutender Beitrag zur ungarischen Literatur und zum Denken. Sein Stil ist meditativ und introspektiv und fordert die Leser auf, über grundlegende Fragen des Seins nachzudenken. Sein Werk zeugt von dem Bestreben, alte Weisheiten mit modernem Verständnis zu synthetisieren und universelle Wahrheiten über verschiedene Kulturen und Epochen hinweg zu suchen.

    Béla Hamvas
    Platón-fordítások
    Filosofie vína
    Patmosz II.
    Patmosz I.
    Philosophie des Weins
    Die Melancholie der Spätwerke
    • Werke aus den späten Lebensphasen strahlen eine eigenartige Schönheit aus. Béla Hamvas sieht die Ursache für diese Schönheit in einer besonderen Form der Melancholie, die er als den »letzten Segen im Leben eines Menschen« bezeichnet. Béla Hamvas, der heute in Ungarn meist gelesene Autor, öffnet in diesem literarisch wie gedanklich bestechenden Essay die Augen für die »rätselhafte Analogie der Spätwerke«: »In den Alterswerken erzählen Metaphysik und Malerei, Dichtung, Drama und Musik unabhängig von Sprache, Epoche, Nation und Zeit von ein und derselben Welt.« Mit Hamvas findet der Leser Zugang zu dieser Welt, dem »intensivsten Ort des ganzen Daseins«.

      Die Melancholie der Spätwerke
    • A Patmosz esszégyűjteménye Hamvas Béla időskori, végsőkig letisztult szemléletének foglalata, amelyet „segédmunkási-raktárosi száműzetése” alatt vetett papírra 1958-64 között, s amelynek átfogó gondolati ívében olyan témákat szólaltatott meg kristályos világossággal, mint az idill és létrontás, moralitás és művészet, az egyszerűség, a kezdet, a tiszta élet lehetősége, vagy épp a szellemi megvalósulás legintenzívebb kérdései.

      Patmosz I.
    • A Patmosz esszégyűjteménye Hamvas Béla időskori, végsőkig letisztult szemléletének foglalata, amelyet „segédmunkási-raktárosi száműzetése” alatt vetett papírra 1958-64 között, s amelynek átfogó gondolati ívében olyan témákat szólaltatott meg kristályos világossággal, mint az idill és létrontás, moralitás és művészet, az egyszerűség, a kezdet, a tiszta élet lehetősége, vagy épp a szellemi megvalósulás legintenzívebb kérdései.

      Patmosz II.
    • Filosofie vína

      Průvodce po Onom světě

      3,0(15)Abgeben

      Filosofie vína, tato "modlitební knížka pro ateisty" je apologií vzácných, slavnostních chvil života, jakými jsou uvolnění, hry a bezstarostný jas. Je to svět dionýsovského, středozemního opojení, napůl bdělé a napůl snové meditace v srpnovém odpoledni pod ořechem...

      Filosofie vína
    • A ​jelen kötetben Hamvas Béla Az öt géniusz címen 1959-ben „gyökeresen átdolgozott” munkájának közel húsz évvel korábbi, mindeddig kiadatlan első változatát, Az öt Géniusz földje című írását adjuk közre. Műve megírásának körülményeiről Hamvas Béla 1940. december 13-án Gulyás Pálnak írott levelében a következőképp fogalmaz: „Kedves Barátom, – még csak néhány órája, hogy letettem a tollat, több mint egy hónapig tartó munkát ma délelőtt befejeztem. […] Elég nehéz volt öt hónapi katonáskodás után, elpuhulva, ismét e veszélyes és halálos mezőkre lépni, ahol mi járunk. Két hétnél hosszabb ideig kínlódtam. Aztán megindult, és az utolsó tíz nap olyan voltam, mint az őrült.” Tanulmányának számos gondolata már a ’30-as évek elejétől publikált magyar vonatkozású recenziói között megjelenik, de rendre felmerül olyan nagyobb lélegzetű munkáiban is, mint A magyar Hyperion, a Bizánc vagy a Bakony című írása. A magyar sors…

      Az öt Géniusz földje
    • Godzina owoców to kolejny, po Księdze gaju laurowego, zbiór esejów węgierskiego pisarza Bli Hamvasa. W tekstach powstałych krótko po II wojnie światowej, autor rozmyśla nad melancholią ostatnich dzieł wielkich twórców, kreśli portret człowieka całkowicie wolnego, przygląda się swojemu dotychczasowemu życiu i przedstawia prognozy dotyczące społeczeństwa przyszłości. Bla Hamvas sięga w swoich esejach do dramatów Szekspira, utworów Beethovena i obrazów Velzqueza. Czerpie inspiracje z Biblii, indyjskich upaniszad, mitologii irańskiej i dzieł chińskich mędrców. Jednocześnie jego teksty przenika zachwyt naturą i umiłowanie codziennego życia. Chociaż wojna zabrała Hamvasowi cały dobytek, a komunistyczne władze skazały go na wykluczenie i nędzę, pisarz nie tylko się nie załamał, ale uświadomił sobie, jaki jest jego najważniejszy cel: osiągnięcie pełni istnienia. Eseje Bli Hamvasa są zjawiskiem wyjątkowym na tle całej europejskiej literatury. Polscy czytelnicy mogą je teraz poznać dzięki znakomitemu tłumaczeniu Teresy Worowskiej.

      Godzina owoców