Benkő László Reihenfolge der Bücher (Chronologisch)

1031-et írunk. István király hatalma szilárd, kül- és belpolitikai előrelátásának köszönhetően biztos lábakon áll. Azonban a keresztény vallás erőszakos terjesztése veszélyezteti a belső békét. Függetlenség, de a lázongások, melyek főként az ellen irányulnak, Imre herceg, István unokaöccse által kerülnek kezelésre, aki sikeresen megakadályozza a trónörökösödési törekvéseket. Nyitrában fogva tartja Viszly herceget, akiről terjed a hír, hogy István koronájára tör. Ármány, a magyarok sötétebb alakja, lassanként mindenbe belevatkozik. Imre herceg életét veszti, és István akaratából Orseolo Péter, a velencei, lép a színre mint örökös. Mindenki reméli, hogy Péter folytatja István békepolitikáját, de ő nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és felesleges háborúba hajszolja az országot. Ekkor lép színre Aba Sámuel, akinek hatalma letaszítja Pétert a trónról. Az új királyt a magyar nemesség választotta, és a régi valláshoz ragaszkodó nemesek kezdetben ujjonganak. De vajon helyes-e az ország ügyeit egy olyan időszakban irányítani, amikor Ármány alattomos hálója ismét erősen érezhető? A kötet a Vér és kereszt trilógiában megismert családi történetet folytatja.

István király negyedik esztendeje halott, s a trónon Orseolo Péter, az unokaöccse ül. A magyar főurak azonban elégedetlenek, és egy palotaforradalom során elűzik őt, helyére Aba Sámuelt, az addigi palotaispánt állítják. Ez az első alkalom a magyar történelemben, hogy az uralkodót a főurak választják. Aba Sámuel eleinte sikereket ér el, de a főúri rend és az egyház ellenérzései miatt helyzete meging. Péter, aki a németekhez menekült, nem adja fel, és Henrik király támogatásával visszatér katonai erővel. A főurak titkos szervezkedései miatt 1044 nyarán Aba Sámuel Ménfőnél csatát veszít. Az őt támogató főurak, mint Vata, azonnal Péter ellen szervezkednek. Az országos lázadás egyre több helyen kirobban, különösen miután Péter Magyarországot a német királynak hűbérbe adja. Politikai szempontból meglepő szövetség alakul: a mártírrá lett Gellért püspök és Vata vezér ugyanazt akarja. Vászoly megvakított fiát, Andrást és Leventét hívják haza, hogy segítsenek megdönteni Péter uralmát. A történet folytatása a trilógia első kötetének, ahol az olvasó újra találkozhat Rásdival, Vatával és más ismert szereplőkkel.

A szerző regényfolyamának első kötetében megkísérli összegezni mindazt a tudást, ami a honfoglaláskori eseményekről jelenleg rendelkezésre áll, az igencsak szegényes forrásanyagok és a korabeli sírokból feltáruló nyomok alapján. A Táltosidőkben a Fekete-tenger mellékére, Kazáriába, 850-be kalauzolja az Olvasót, egy olyan földre, amelyen a magyarság idegen alávetettségben élt.S éppen ez a tény kényszerítette ki önszerveződését, teljesítette ki szabadságtudatát, s vezetett végül sok harc és véráldozat árán az önállóvá váláshoz.Kemény fába vágja a fejszéjét, aki a magyarság őstörténetét boncolgatja, hiszen régmúltunkat mindmáig sűrű homály fedi, s csak lassan tisztul a köd. Közben újra és újra felvetődik a kérdés: honnan jöttünk, s kik vagyunk valójában? Ha választ kapunk, máris ott a következő: hol volt Levedi fejedelem földje? s hol volt Etelköz pontosan? mind magyar volt-e a hét törzs, vagy voltak közöttük, akik úgy lettek azzá? miféle erők és események kényszerítették a magyarokat az új hazába, a Kárpát-medencébe?